Cser Zoltán – egy út a barlangoktól a buddhizmusig

                                                  Interjú ajánló  

                      Cser Zoltán – A barlangoktól a tudat ösvényéig

Hogyan jut el egy barlangász és hegymászó családban felnőtt fiatal a közgazdasági egyetemtől a buddhizmusig?

Mi köze lehet a barlangnak az elvonuláshoz, a hegynek a meditációhoz, a zarándoklatnak pedig ahhoz, hogy lassan lefaragjuk magunkról azt, ami már nem szükséges?

Ebben az őszinte és személyes beszélgetésben Cser Zoltán, A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatója és buddhista tanító mesél gyermekkoráról, barlangászatról, sziklamászásról, Mongóliáról, Tibet iránti különös vonzalmáról, első buddhista élményeiről és arról az életválságról, amely végül a buddhizmus felé fordította.

A beszélgetés azonban jóval több egyszerű élettörténetnél.

Zoltán arról is beszél, mit jelent valójában meditálni, miért nem passzív "ücsörgés" a buddhista gyakorlat, miért tekinthető a buddhizmus egyfajta valóságkutatásnak, és miért fontos egyszerre gondolkodni és közvetlenül megtapasztalni azt, ami bennünk és körülöttünk történik.

Különösen érdekes a zarándoklatról szóló része. A turizmus és a zarándoklat közötti különbséget egyetlen erős képben fogalmazza meg: a zarándoklat nem elsősorban élmények gyűjtése, hanem lefaragódás, elengedés és közeledés önmagunkhoz.

Ez a beszélgetés azoknak is érdekes lehet, akik még semmit sem tudnak a buddhizmusról.

Egy személyes történet arról, hogyan válhat egy egész életen át tartó keresésből út – és hogyan kezdhetjük el felfedezni azt a világot, amely nem kívül, hanem bennünk található.

Cser Zoltán 1970-ben született. Gyermekkorát erősen meghatározta a természet és a tudomány világa: szülei kutatómérnökök voltak, édesapja elméleti fizikus és feltaláló, családjuk pedig szorosan kötődött a barlangászathoz és a hegymászáshoz. Zoltán már fiatalon barlangászott, később sziklamászással és ásványgyűjtéssel is foglalkozott.

A tibeti kultúra iránti érdeklődése részben családi élményekből is táplálkozott. Nagybátyja geológiai expedíciókon dolgozott Mongóliában, a családi környezetben tibeti buddhista tekercsképekkel és szobrokkal is találkozott. Zoltán később különös élményként emlékezett vissza arra, amikor egy vetített képen felismerte a tibeti Tasilumpó kolostort, miközben korábban még nem tanult róla.

A buddhizmussal 17 éves korában került kapcsolatba. 1992-ben csatlakozott a Tien Tai Ötelem Rendhez, később pedig hosszabb időt töltött szerzetesi életben és elvonulással. Tanulmányai során a buddhizmus több hagyományával is kapcsolatba került, jelenlegi gyakorlásában pedig a tibeti buddhizmus, azon belül a Dzogcsen hagyománya is fontos szerepet tölt be.

Tanulmányait A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán végezte buddhista tanító szakon, majd mesterszakon is. Oktatóként buddhista meditációt, etikát, szertartástant, tibeti buddhista témákat és más tárgyakat tanított. A főiskolán a meditációs képzés egyik felelőse is volt.

Nemzetközi oktatói képesítései között szerepel a Jantra Jóga, a Vadzsratánc és a Szanti Maha Szangha oktatása. A Dzogcsen Közösség hivatalos oldala jelenleg is a Jantra Jóga és a Vadzsratánc felhatalmazott oktatójaként sorolja fel.

Cser Zoltán munkájának egyik visszatérő gondolata, hogy a buddhizmus nem pusztán hitrendszer, hanem megfigyelés, gondolkodás és közvetlen tapasztalás útja. A meditáció számára nem passzív állapot, hanem aktív vizsgálódás: annak megfigyelése, hogy mi történik bennünk, hogyan működnek az érzelmeink, gondolataink és reakcióink.

A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatójaként jelenleg is jelentős szerepet tölt be a magyar buddhista közéletben. 

Forrás és közreműködők

A beszélgetést készítette:
Farkas Anna

Külön köszönet Mihálydeák Anikának, aki Cser Zoltánról készült utazós videóit rendelkezésünkre bocsátotta, és engedélyezte azok felhasználását a film vágóképeiként.