Guan Yin – Aki Meghallja a Világ Kiáltásait
A buddhista világban kevés alakot szeretnek annyira, mint Guan Yint, a Végtelen Együttérzés Bódhiszattváját. Kínában Guan Yin, Tibetben Csenrézi, Japánban Kannon, Indiában Avalókitésvara néven ismert. Bár nevei különböznek, szíve ugyanaz: feltétel nélküli szeretet és könyörület minden érző lény iránt.
A hagyomány szerint azonban Guan Yin nem mindig volt mennyei bódhiszattva. Utolsó emberi életében Miao Shan hercegnőként született meg, és története a buddhizmus egyik legmeghatóbb legendája.
A hercegnő, aki nem akart királynő lenni
Miao Shan egy hatalmas, de kegyetlen király legkisebb lánya volt. Apja háborúk és vérontás árán építette fel királyságát, és azt remélte, hogy lányai előnyös házasságok révén tovább növelik hatalmát.
Két nővére engedelmeskedett.
Miao Shan azonban más volt.
Már gyermekkorától együttérző volt. A szegényeket segítette, a betegeket ápolta, és minden élőlény szenvedése mélyen megérintette. Nem vágyott gazdagságra, hatalomra vagy udvari életre.
Amikor apja férjhez akarta adni egy herceghez, Miao Shan ezt válaszolta:
– Nem a házasságot keresem. A Buddhaságot akarom elérni, hogy minden lény javára válhassak.
A három lehetetlen feltétel
A király dühbe gurult.
Miao Shan ekkor azt mondta, hogy csak akkor hajlandó férjhez menni, ha leendő férje képes megszüntetni az emberek három legnagyobb szenvedését:
- az öregedést,
- a betegséget,
- a halált.
A király tudta, hogy ez lehetetlen.
Lánya szavai rámutattak arra az igazságra, hogy sem a hatalom, sem a gazdagság nem képes megszabadítani az embereket a szenvedéstől.
Száműzetés és lemondás
A feldühödött uralkodó megfosztotta királyi rangjától, és kiűzte a palotából.
Miao Shan azonban nem haragudott.
Örömmel fogadta a lehetőséget, hogy egyszerű életet éljen, és végül egy kolostorba került, ahol apja bosszúból a legnehezebb munkákat osztatta rá.
A hercegnő hajnalban kelt, vizet hordott, főzött, takarított és mindenkit szolgált.
Mégsem panaszkodott soha.
A legenda szerint tiszta szívének ereje miatt mennyei lények segítették. Madarak hordtak zöldséget, egy tigris tűzifát gyűjtött számára, és szellemek segítették munkáját, hogy maradjon ideje meditációra és imára.
A király haragja
Amikor a király meghallotta mindezt, még jobban megharagudott.
Parancsot adott, hogy égessék fel a kolostort.
Az apácák rettegtek, de Miao Shan nyugodtan térdre ereszkedett és imádkozott.
Ekkor sötét felhők gyűltek össze az égen, hatalmas vihar tört ki, és a zuhogó eső eloltotta a lángokat.
A király ezt sem tekintette figyelmeztetésnek.
Elrendelte lánya kivégzését.
A legenda szerint a hóhér kardja eltört, a lándzsák szilánkokra hullottak, végül pedig csak fojtással tudták megölni.
Ám története itt nem ér véget.
A nagy fogadalom
Miao Shan halála után elérte a teljes megvilágosodást.
Már készen állt arra, hogy belépjen a tökéletes béke világába, amikor meghallotta maga mögött a szenvedő lények kiáltásait.
Meghallotta a betegek jajszavát.
A magányosak könnyeit.
A félők imáit.
A reményvesztettek sóhajait.
Ekkor megállt.
Nem lépett tovább.
Megfogadta, hogy addig nem hagyja el a szamszára világát, amíg minden érző lény meg nem szabadul a szenvedéstől.
Így vált Avalókitésvarává, a Világ Kiáltásait Meghalló Bódhiszattvává.
A ezerkarú együttérzés
A buddhista művészet gyakran ezer karral és tizenegy arccal ábrázolja Guan Yint.
Ez nem szó szerint értendő.
Az ezer kar azt jelképezi, hogy végtelen módon tud segíteni.
A sok szem azt mutatja, hogy minden szenvedést észrevesz.
A sok arc pedig azt, hogy minden lényhez képes alkalmazkodni.
Megjelenhet szerzetesként, királyként, egyszerű emberként, nőként, férfiként vagy akár védelmező haragos alakban is – mindig abban a formában, amely a legnagyobb segítséget nyújtja.
Mit tanít nekünk Guan Yin?
Miao Shan története nem csupán legenda.
Arra emlékeztet, hogy az igazi erő nem a hatalomban, hanem az együttérzésben rejlik.
A valódi bátorság nem mások legyőzése, hanem a szeretet megőrzése akkor is, amikor igazságtalanság ér bennünket.
Guan Yin ezért vált Kelet-Ázsia legkedveltebb bódhiszattvájává. Nem azért, mert csodákat tesz, hanem mert azt mutatja meg, hogy a könyörület erősebb lehet a gyűlöletnél, a türelem erősebb lehet a haragnál, és egyetlen tiszta szív képes megváltoztatni a világot.
Namo Guan Shi Yin Pusa
Tisztelet a Világ Kiáltásait Meghalló Nagy Együttérzés Bódhiszattvájának.