A Karmapák története – a tudatos újjászületések több mint nyolcszáz éves hagyománya

A tibeti buddhizmus történetében kevés olyan alak létezik, aki akkora hatást gyakorolt volna a spirituális világra, mint a Karmapák. A Karmapa-vonal a Karma Kagyü iskola vezetőinek megszakítás nélküli sorozata, amely több mint nyolcszáz éve létezik. Különlegessége, hogy a világ első tudatosan újraszülető lámasorozatának tekintik. Míg a legtöbb vallási vezetőt kinevezik vagy megválasztják, a Karmapák saját előző életük folytatásaként térnek vissza újra és újra, hogy folytassák tanítói tevékenységüket.

A hagyomány szerint minden Karmapa halála előtt különféle jeleket, jóslatokat vagy leveleket hagy hátra, amelyek segítik követőit a következő inkarnáció megtalálásában. Ez a rendszer évszázadokon át működött, és később más tibeti vonalak – köztük a Dalai Lámák – is ezt a mintát követték.

A Karmapákat gyakran nevezik a "Fekete Korona Viselőinek" is. A legenda szerint a megvilágosodott dákínik egy láthatatlan bölcsességkoronát szőttek az első Karmapa számára. Később a kínai császár egy fizikai fekete koronát készíttetett ennek földi jelképeként. A Karmapa fekete koronája azóta a Karma Kagyü hagyomány egyik legismertebb szimbóluma.

Az első Karmapa – Dusum Khyenpa (1110–1193)

Dusum Khyenpa neve azt jelenti: "A három idő ismerője". Már fiatal korában rendkívüli meditációs képességeket mutatott. Tanítója a híres Gampopa volt, aki Milarepa örökségét továbbadta számára.

A hagyomány szerint Dusum Khyenpa képes volt múltbeli és jövőbeli eseményeket látni. Egy alkalommal előre figyelmeztette tanítványait egy közelgő földrengésre, és arra kérte őket, hagyják el a kolostort. Nem sokkal később az épület részben összeomlott, miközben senki sem sérült meg.

Ő alapította meg a Karma Kagyü iskola fő kolostorait, és már életében megjövendölte következő születését, ezzel megalapozva a tulku-rendszert.

A második Karmapa – Karma Pakshi (1204–1283)

Karma Pakshi az első hivatalosan felismert újraszületett láma volt Tibet történetében.

Életének egyik legismertebb története a mongol uralkodókhoz kapcsolódik. Meghívást kapott Mongóliába, ahol csodálatos képességeiről beszéltek. Egyes feljegyzések szerint képes volt egyszerre több helyen megjelenni, és olyan békét sugárzott, hogy még a harcias hadvezérek is elcsendesedtek jelenlétében.

Amikor az egyik mongol uralkodó haragjában kivégeztetni próbálta, a legenda szerint sem a tűz, sem a fegyverek nem árthattak neki. Végül az uralkodó tanítványává vált.

A harmadik Karmapa – Rangjung Dordzse (1284–1339)

Rangjung Dorje Tibet egyik legnagyobb tudósa volt. Összekapcsolta a Kagyü és a Nyingma hagyomány tanításait, és számos filozófiai művet írt.

A hagyomány szerint gyermekkorában tökéletesen emlékezett előző élete bizonyos eseményeire. Tanítványai gyakran beszámoltak arról, hogy kérdéseikre már azelőtt válaszolt, hogy feltehették volna azokat.

A negyedik Karmapa – Rolpe Dordzse (1340–1383)

Rolpe Dorje különösen híres volt együttérzéséről. Egy történet szerint egy vadász elől menekülő szarvast saját köntösével takart be, majd addig beszélt a vadásszal a karma törvényéről, amíg az végül letette fegyverét.

Az ötödik Karmapa – Deshin Shekpa (1384–1415)

Deshin Shekpa a Ming-dinasztia császárának meghívására Kínába utazott.

A császár annyira lenyűgöződött tanításaitól, hogy katonai segítséget ajánlott neki Tibet vallási egyesítésére. A Karmapa azonban visszautasította ezt az ajánlatot, mondván, hogy az emberek spirituális fejlődését nem lehet fegyverekkel elősegíteni. Ez a döntés sok történész szerint hozzájárult ahhoz, hogy Tibet évszázadokon keresztül elkerülte a vallásháborúkat.

A hatodiktól a tizedik Karmapáig

A következő évszázadok Karmapái tovább erősítették a Karma Kagyü hagyományt:

• Thongwa Donden
• Chodrak Gyatso
• Mikyo Dorje
• Wangchuk Dorje
• Choying Dorje

Különösen a 8. Karmapa emelkedik ki. Mikyo Dordzse már kisgyermekként felismerte előző életének tanítványait. Egyszer egy szerzetes érkezett hozzá, akit soha nem látott ebben az életében, mégis néven szólította, és olyan régi eseményeket idézett fel, amelyeket csak az előző Karmapa ismerhetett.

A 10. Karmapa pedig kiváló művész volt. Festményei és szobrai ma is Tibet művészeti örökségének fontos részei.

A tizenegyediktől a tizenötödik Karmapáig

A későbbi Karmapák politikailag viharos időszakokban éltek.

• Yeshe Dorje
• Changchub Dorje
• Dudul Dorje
• Thekchok Dorje
• Khakhyab Dorje

A 13. Karmapáról azt mesélik, hogy egy himalájai járvány idején számos falut mentett meg különleges gyógyító szertartásokkal. Bár a történet legendás elemeket is tartalmazhat, a helyi lakosság generációkon keresztül őrizte emlékét.

A tizenhatodik Karmapa – Rangjung Rigpe Dordzse (1924–1981)

Rangjung Rigpe Dorje a modern kor egyik legjelentősebb buddhista mestere volt.

Amikor Tibet kínai megszállása után menekülni kényszerült, sikeresen kimentette a Karma Kagyü hagyomány számos felbecsülhetetlen értékű ereklyéjét és szövegét.

Ő volt az első Karmapa, aki széles körben tanított Nyugaton. Európában, Amerikában és Ázsiában emberek ezrei találkoztak vele.

Halálához egy különösen ismert történet kapcsolódik. Amerikai orvosai megdöbbenve figyelték, hogy tudata rendkívüli nyugalomban maradt még akkor is, amikor a szervezet már a halál jeleit mutatta. Több tanú beszámolt arról, hogy a halál beállta után is hosszú ideig meleg maradt a szív környéke, amit a tibeti hagyomány a meditációs megvalósítás jelének tekint.

A tizenhetedik Karmapa kérdése

A 16. Karmapa halála után a keresés rendkívüli fordulatot vett.

A Karma Kagyü hagyományon belül két különböző jelöltet is a 17. Karmapának ismertek el:

• Ogyen Trinley Dorje
• Trinley Thaye Dorje

A helyzet történelmi és politikai okokból alakult ki, és évtizedeken át megosztotta a követőket. Fontos azonban, hogy az elmúlt években a két Karmapa között jelentős közeledés történt.

2018-ban személyesen találkoztak, ami sok gyakorló számára reményteli és történelmi pillanat volt. A találkozó azt jelezte, hogy a kölcsönös tisztelet és a buddhadharma szolgálata fontosabb lehet a nézeteltéréseknél.

Miért különleges a Karmapa-vonal?

A Karmapák története nem csupán vallási vezetők egymásutánja. Ez egy olyan hagyomány, amely több mint nyolc évszázadon át fennmaradt háborúk, birodalmak felemelkedése és bukása, politikai konfliktusok, száműzetések és kulturális változások közepette.

A Karmapa-vonal a tibeti buddhizmus egyik legnagyobb történelmi csodája. Az első Karmapa, Dusum Khyenpa idejétől napjainkig tanítványok generációi hiszik, hogy ugyanaz a megvilágosodott együttérzés tér vissza újra és újra, mindig más alakban, de ugyanazzal a céllal: segíteni az élőlényeket a szenvedés meghaladásában és a tudat valódi természetének felismerésében.

Talán éppen ezért maradt fenn a Karmapák hagyománya több mint nyolcszáz éven át. Nem csupán történelmi intézményként, hanem élő spirituális örökségként, amely ma is emberek millióit inspirálja Tibetben, a Himalájában és szerte a világon.