Lea Wyler – Egy élet az együttérzés szolgálatában

               Lea Wyler – amikor az együttérzésből cselekvés születik

                                                 Egy színésznő útja a ROKPA megszületéséig

Lea Wyler életét talán nem lehet egyszerűen egy humanitárius szervezet történetével kezdeni. Ahhoz vissza kell mennünk ahhoz a nőhöz, aki a ROKPA megszületése előtt egészen más életet élt. Zürichben sikeres színésznőként dolgozott, és eredetileg egészen más tervei voltak az életével. Édesanyja korai halála azonban már korábban is mély fordulópontot jelentett számára. Később egy tibeti buddhista tanítóval való találkozás, majd egy indiai és nepáli utazás változtatta meg véglegesen azt, ahogyan saját életére és más emberek szenvedésére tekintett. Lea Wyler már 1972-ben találkozott Dr. Akong Tulku Rinpochéval, a tibeti orvossal, lámával és meditációs tanítóval a skóciai Samye Lingben. Kapcsolatuk később szoros együttműködéssé vált. 1980-ban Lea egy kisebb csoport tagjaként elkísérte Akong Rinpochét Indiába és Nepálba. Az út során azonban nem csupán a buddhista kultúrával és tanításokkal találkozott, hanem olyan emberekkel is, akiknek mindennapjait a szélsőséges szegénység, az éhezés és a kiszolgáltatottság határozta meg.

 A ROKPA saját életrajza szerint találkozott egy vak kisfiúval, egy leprában szenvedő koldussal és egy éhező idős asszonnyal. Ezek az élmények olyan mélyen megrázták, hogy világossá vált számára: valamit tennie kell. Nem tudta megoldani a világ minden problémáját, de többé nem akart egyszerű szemlélő maradni. Humanitárius segítséget szeretett volna nyújtani azoknak, akiknek a legalapvetőbb dolgokból is hiányuk van. Akong Rinpoche ebben a felismerésben nem egyszerűen egy buddhista tanítást adott át neki, hanem egy olyan szemléletet, amely később a ROKPA egyik legfontosabb alapelvévé vált: "The best way of helping yourself is to be involved with helping others" – vagyis önmagunk segítésének egyik legjobb módja, ha mások megsegítésével foglalkozunk. Lea hazatért Zürichbe, de a nepáli út tapasztalatai nem maradtak mögötte. Az élményből először elhatározás, majd konkrét cselekvési terv született. Ehhez azonban szükség volt még egy emberre: édesapjára, Dr. Veit Wylerre, aki zürichi ügyvédként segített abban, hogy az elképzelésből valódi, működő szervezet születhessen. Így lett a ROKPA három alapítója Akong Tulku Rinpoche, Lea Wyler és Dr. Veit Wyler. 1980. március 27-én Zürichben megalapították a ROKPA INTERNATIONALT. 

A három ember teljesen különböző háttérből érkezett, mégis ugyanaz a gondolat kapcsolta össze őket: segíteni ott, ahol segítségre van szükség. Akong Rinpoche a tibeti buddhizmus és az orvoslás tapasztalatát hozta, Lea a személyes elköteleződést és a gyakorlati humanitárius munkát, Veit Wyler pedig azt a jogi és szervezeti hátteret, amely lehetővé tette, hogy a kezdeményezés hosszú távon is működni tudjon. A ROKPA első éveiben elsősorban tibeti menekülteket segített Indiában és Nepálban, majd Akong Rinpoche 1983-as tibeti útját követően a kelet-tibeti területeken is egyre több program indult. A szervezet fokozatosan fejlődött, de Lea számára a lényeg soha nem az volt, hogy egy nagy nemzetközi szervezetet építsen. A lényeg az ember maradt, akivel találkozott. A ROKPA történetének egyik legfontosabb sajátossága éppen ez a személyes szemlélet: a segítség nem távoli irodákban megszülető programokból indul, hanem abból a kérdésből, hogy mire van szüksége annak az embernek, aki előttünk áll. 

Lea Wyler ezért a későbbi évtizedekben rendszeresen utazott a projektek helyszíneire, találkozott a helyi munkatársakkal és személyesen ellenőrizte a munkát. A ROKPA ma is hangsúlyozza, hogy a projekteknek a helyi közösségek valódi szükségleteiből kell kiindulniuk, és a segítségnyújtás célja nem a tartós függőség létrehozása, hanem az emberek önállóságának támogatása. Ezt a filozófiát a szervezet egyik központi alapelve így foglalja össze: "helping people to help themselves" – segíteni az embereket abban, hogy saját magukon is képesek legyenek segíteni. (ROKPA International)

Lea számára különösen fontossá váltak a gyermekek és a nők. Nepálban otthont hozott létre korábbi utcagyerekek számára, akik közül sokan később "Mummy Lea" néven emlegették. Ez a megszólítás talán többet mond el a munkájáról, mint bármilyen hivatalos cím: az általa létrehozott programok mögött nem pusztán pénzügyi támogatás állt, hanem személyes jelenlét és felelősségvállalás is. A ROKPA gyermekprogramjai később egyre szélesebbé váltak. A szervezet nemcsak biztonságos környezetet biztosított a rászoruló gyermekeknek, hanem oktatást, egészségügyi ellátást, táplálkozást, művészeti és kulturális programokat, majd szakmai képzést is. A cél mindig az volt, hogy a gyermek ne csupán túlélje a nehéz körülményeket, hanem lehetőséget kapjon egy önálló élet felépítésére. Ugyanez a gondolat jelent meg a nők támogatásában is. Nepálban olyan nők számára indítottak szakmai képzéseket, akiknek kevés lehetőségük volt a tanulásra és a munkavállalásra. Varrást és textilipari munkát tanulhattak, miközben alapvető matematikai, higiéniai és szociális készségeket is elsajátíthattak. 

A ROKPA később olyan programokat is létrehozott, amelyekben főként szegénységben élő, egyedülálló anyák induló támogatást kaptak saját kisvállalkozásuk létrehozásához. Egy varrógép, egy kis árukészlet vagy egy egyszerű vállalkozás elindításához szükséges kezdőtőke adott esetben sokkal többet jelenthetett egy egyszeri segélynél: lehetőséget az önálló jövedelemre és arra, hogy az ember saját maga alakítsa tovább az életét. A ROKPA filozófiája ebben is világos: nem az a cél, hogy valaki örökké segítségre szoruljon, hanem hogy egyszer képessé váljon arra, hogy saját lábára álljon.

Talán az egyik legszebb példája Lea Wyler szemléletének a ROKPA Soup Kitchen, amely 1990-ben nyílt meg Kathmanduban. Egy olyan hely született, ahol az utcán élő és nélkülöző emberek meleg ételhez juthattak. A program azóta is működik, és a téli időszakban naponta több száz adag ételt osztanak ki. De a ROKPA számára a Soup Kitchen soha nem csupán egy ételosztó hely volt. Aki éhesen érkezik, az először ételt kap. Aztán lehet, hogy orvosi segítségre van szüksége. Lehet, hogy ruhára vagy takaróra. Lehet, hogy egy gyermek számára biztonságos otthonra van szükség. Lehet, hogy valaki szakmát szeretne tanulni, vagy segítségre van szüksége egy saját vállalkozás elindításához. Egy tál étel így akár egy hosszabb segítségnyújtási folyamat első lépése is lehet. A ROKPA egészségügyi munkája hasonlóan épül fel.

 Kathmanduban ingyenes egészségügyi ellátást biztosítanak olyan emberek számára, akik nem tudják megfizetni az orvosi kezelést, míg a távoli nepáli területeken mobil klinikák jutnak el olyan falvakba, ahol az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz is nehéz hozzáférni. A mobil klinikák orvosból és ápolókból álló csapatai olyan közösségeket is elérnek, ahová az embereknek maguknak szinte lehetetlen lenne eljutniuk. A ROKPA munkája közben Nepálon túl Afrikára is kiterjedt. Zimbabwében és Dél-Afrikában gyermekekkel, családokkal és szegénységben élő közösségekkel dolgoznak.

 Dél-Afrikában például olyan közösségi központokat működtetnek, ahol az étkeztetés mellett oktatás, egészségügyi és higiéniai felvilágosítás, művészeti programok, kertészkedés és szakmai lehetőségek is helyet kapnak. Közösségi kertekben termesztenek zöldségeket, amelyekből rászoruló gyermekek és családok élelmezését segítik. Más programokban fiatal felnőttek szakmai képzést kapnak, például a vendéglátás területén, majd segítséget kapnak ahhoz is, hogy munkát találjanak. Vagyis a ROKPA nem egyetlen problémára próbál választ adni. Ahol éhezés van, ott ételt ad. Ahol nincs orvos, oda egészségügyi segítséget visz. Ahol nincs oktatás, ott tanulási lehetőséget teremt. Ahol nincs megélhetés, ott megpróbálja megteremteni annak feltételeit. És minden program mögött ugyanaz az alapgondolat húzódik: a segítség akkor válik igazán értékessé, ha képes új lehetőséget nyitni az ember előtt.

2013-ban meghalt Dr. Akong Tulku Rinpoche. Az ő halála új korszakot jelentett a ROKPA életében, és egyben Lea Wyler életében is. Az a férfi, akivel több mint három évtizeddel korábban együtt indult el az a bizonyos út, amelyből később egy nemzetközi humanitárius szervezet született, már nem volt mellette. Lea azonban nem engedte, hogy a történet véget érjen. Átvette a szervezet vezetését, és tovább vitte azt a munkát, amelyet hárman kezdtek el 1980-ban. A ROKPA ma Nepálban, Zimbabwében és Dél-Afrikában működtet programokat, és számos országban rendelkezik képviselettel.

 A központi szervezetet Zürichből koordinálják, miközben a projektekben helyi munkatársak és önkéntesek dolgoznak. Lea pedig továbbra is rendszeresen ellátogat a terepen működő programokhoz, hogy személyesen lássa, hogyan halad a munka, és mire van szükség. Az ő története így lassan összekapcsolódik magának a ROKPA-nak a történetével. Egy fiatal zürichi színésznőből egy nemzetközi humanitárius szervezet egyik meghatározó alakja lett. De talán nem ez a legfontosabb változás. Sokkal fontosabb az a belső út, amelyet közben megtett. Találkozott a szenvedéssel. Megérintette az együttérzés. Feltette a kérdést: "Mit tehetek?" – és nem állt meg a kérdésnél.

Akong Rinpoche a buddhista szemléletet hozta, Dr. Veit Wyler segített megteremteni a szervezeti alapokat, Lea Wyler pedig évtizedeken keresztül a cselekvő együttérzés egyik arcává vált. Talán ezért olyan fontos a ROKPA története az elkötelezett buddhizmus szempontjából. Nem egy tanításról szól, amely egy meditációs szobában marad. Hanem arról, hogy egy belső felismerés hogyan válhat egy másik ember számára egy tál meleg étellé, egy orvosi kezeléssé, egy iskolai hellyé, egy szakmává, egy varrógéppé, egy saját vállalkozás első lépésévé vagy egyszerűen csak egy olyan hellyé, ahol valaki végre azt érzi: nincs egyedül. A ROKPA története végső soron egyetlen egyszerű gondolat köré épül: "Helping where help is needed." – Segíteni ott, ahol segítségre van szükség. 

Források

ROKPA International – Lea Wyler életrajza
A ROKPA hivatalos bemutatása Lea Wyler életútjáról, Akong Tulku Rinpochével való kapcsolatáról, a ROKPA megalapításáról és humanitárius munkájáról.

ROKPA International – A szervezet történetének mérföldkövei
A ROKPA történetének időrendi áttekintése az 1980-as alapítástól, a három alapító szerepétől kezdve a különböző országokban létrehozott programokon át Lea Wyler későbbi vezetői szerepéig.

ROKPA International – Alapítók
Dr. Akong Tulku Rinpoche, Lea Wyler és Dr. Veit Wyler története, valamint a ROKPA megszületésének háttere.

ROKPA International – Tevékenységek és projektek
A szervezet jelenlegi munkaterületei és projektjei Nepálban, Zimbabwében és Dél-Afrikában: oktatás, gyermekek támogatása, táplálkozás, nők támogatása, egészségügy és megélhetés.

ROKPA Soup Kitchen – Kathmandu
A hajléktalan és utcán élő embereket segítő katmandui étkeztetési program részletes bemutatása.

ROKPA – Mobile Clinic
A távoli nepáli közösségek számára működtetett mobil egészségügyi program.