1. A gyermek és a virág

Egyszer egy szegény kisgyermek szeretett volna felajánlást tenni Padmaszambhavának, de semmije sem volt. Végül talált egy apró vadvirágot az út szélén.
Amikor félénken átnyújtotta, Padmaszambhava úgy fogadta, mintha a világ legértékesebb kincse lenne.
– Ez a virág többet ér minden aranynál – mondta. – Mert tiszta szívből adtad.
A gyermek egész életében emlékezett ezekre a szavakra.
Tanulság: A szándék értékesebb, mint az ajándék nagysága.

2. A madár, amely nem félt

Egy alkalommal egy vadász megsebesített egy madarat. A kis állat Padmaszambhava közelébe menekült és remegve bújt meg mellette.
A Mester óvatosan a kezébe vette.
A legenda szerint a madár azonnal megnyugodott.
A vadász megérkezett, de amikor meglátta a jelenetet, szégyen töltötte el.
Letette az íját.
Attól a naptól kezdve többé nem vadászott.
Tanulság: Az együttérzés nemcsak azt változtatja meg, aki kapja, hanem azt is, aki látja.

3. A szegény asszony lámpása

Egy ünnepen mindenki vajmécseseket ajánlott fel. A gazdagok százával gyújtották meg lámpásaikat.
Egy szegény asszony azonban csak egyetlen apró mécsest tudott felajánlani.
Szégyellte magát, de Padmaszambhava így szólt:
– A szív tisztasága világít, nem az olaj mennyisége.
A legenda szerint másnap reggel minden mécses kialudt, kivéve az övét.
Az emberek csodálkoztak.
Padmaszambhava így magyarázta:
– Az együttérzés lángját nem a szél táplálja.
Tanulság: A tiszta szándék hatalmas erő.

4. A haldokló kisfiú

Egy távoli tibeti faluban egy kisfiú súlyos beteg volt. Édesanyja könnyek között kérte Padmaszambhavát, hogy segítsen rajta.
A Mester belépett a kunyhóba, leült a gyermek mellé, és gyengéden a homlokára tette a kezét.
– Ne félj – mondta. – Az elme természete olyan tiszta, mint az égbolt. A felhők jönnek és mennek, de az ég soha nem sérül meg.
A hagyomány szerint a gyermek légzése lassan megnyugodott, fájdalma elmúlt, és néhány nappal később felépült.
Amikor az emberek csodaként ünnepelték az eseményt, Padmaszambhava így szólt:
– A legnagyobb csoda nem a betegség elmúlása. A legnagyobb csoda az, amikor a félelem eltűnik a szívből.
Tanulság: A valódi gyógyulás a szívben kezdődik.

5. A hold a tóban

Egy este tanítványai a tó vizében tükröződő holdat figyelték.
Az egyikük megpróbálta megérinteni a hold képét a vízben.
Ahogy a felszínhez ért, a tükröződés szétesett.
Padmaszambhava mosolyogva figyelte.
– Az emberek ugyanígy keresik a boldogságot – mondta. – A tükröződést próbálják megragadni, miközben az igazi hold mindig ott van az égen.
A tanítványok hosszú ideig csendben ültek.
Tanulság: A valódi boldogság nem a külső dolgokban található.

6. A pásztor elveszett jakja

Egy fiatal pásztor napok óta kereste eltűnt jakját.
Kimerülten és kétségbeesetten találkozott Padmaszambhavával.
– Mester, minden reményem elveszett – mondta.
Padmaszambhava megkérdezte:
– Attól szenvedsz jobban, hogy elveszett a jak, vagy attól, hogy elvesztetted a reményt?
A fiú elgondolkodott.
Miután egy ideig csendben ült a Mester mellett, meghallotta a távolból a jak kolompját.
Az állat nem messze legelészett.
Tanulság: A nyugodt elme gyakran megtalálja azt, amit a zaklatott nem.

7. A két testvér viszálya

Két testvér évek óta haragban állt egymással egy földdarab miatt.
Padmaszambhavához fordultak, hogy tegyen igazságot.
A Mester felvett egy marék homokot.
– Kié ez a homok? – kérdezte.
– Senkié – válaszolták.
A homokot a szélbe szórta.
– Néhány év múlva a testetek is ilyen lesz. Miért áldozzátok fel a szeretetet valamiért, amit úgysem vihettek magatokkal?
A testvérek könnyek között kibékültek.
Tanulság: A szeretet fontosabb, mint a birtoklás.

8. A démonok tava

Egy tó partján élő emberek rettegtek a hely szellemeitől.
Padmaszambhava a tó partjára ült meditálni.
A legenda szerint a víz örvényleni kezdett, és félelmetes alakok emelkedtek ki a mélyből.
A Mester azonban mozdulatlan maradt.
Lassan minden elcsendesedett.
A szellemek vezetője végül meghajolt előtte, és megígérte, hogy a Dharma védelmezője lesz.
Tanulság: Az együttérzés képes átalakítani még az ellenséget is.

9. A kő, amely megolvadt

Néhány ember kételkedett Padmaszambhava tanításaiban.
– Mutass egy csodát! – követelték.
A Mester mosolyogva egy sziklához érintette a kezét.
A legenda szerint a kemény kő meglágyult, és megőrizte tenyerének lenyomatát.
Az emberek ámulva nézték.
Padmaszambhava azonban csak ennyit mondott:
– A valódi csoda nem az, hogy a kő meglágyul. A valódi csoda az, amikor az ember szíve meglágyul.
Tanulság: A belső átalakulás minden külső csodánál nagyobb.

10. A harcos és a kard

Egy híres harcos érkezett a Mesterhez.
– Senki sem tud legyőzni – mondta büszkén.
Padmaszambhava megkérdezte:
– Le tudod győzni a haragodat?
A harcos nevetett.
A Mester mondott néhány szót, mire a férfi azonnal dühbe gurult és kardjához kapott.
– Látod? – kérdezte Padmaszambhava. – Egyetlen mondat erősebb volt nálad.
A harcos elszégyellte magát és letette a kardot.
Tanulság: A legnagyobb győzelem önmagunk legyőzése.