A buddhizmusban a menedékvétel minden gyakorlás alapja. Akár a Buddha egyszerű tanításait követjük, akár a mahájána vagy a vadzsrajána mély ösvényét járjuk, minden út a menedékkel kezdődik. Padmaszambhava, Tibet második Buddhája így tanította:
Tara videó
Mi a karma?
A karma a buddhizmus egyik legfontosabb tanítása, és egyben az univerzum egyik alapvető törvénye. A szó szanszkrit eredetű, jelentése: cselekedet. A buddhista tanítások szerint azonban a karma nem csupán a tetteinket jelenti, hanem azokat az okokat és következményeket is, amelyeket gondolatainkkal, szavainkkal és cselekedeteinkkel hozunk létre.
Őszentsége a 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso a tibeti buddhizmus legismertebb alakja és a modern kor egyik legnagyobb spirituális vezetője. Életét az együttérzés, a béke és az emberi értékek szolgálatának szentelte, miközben a tibeti nép kulturális és vallási örökségének megőrzéséért dolgozott. Szerénysége miatt gyakran egyszerűen csak "egyszerű...
Őszentsége a 16. Gyalva Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse (1924–1981) a tibeti buddhizmus egyik legkiemelkedőbb mestere volt, akinek élete hidat képezett a hagyományos Tibet és a modern világ között. A Karma Kagyü iskola vezetőjeként nemcsak megőrizte a buddhista tanításokat a tibeti történelem egyik legnehezebb időszakában, hanem el is juttatta...
A buddhizmus történetében számos nagy tanítót ismerünk, akik könyveket írtak, kolostorokat alapítottak vagy tanításaikkal egész nemzedékek életét változtatták meg. Vannak azonban olyan mesterek is, akiknek neve kevésbé ismert a nagyközönség előtt, mégis nélkülük egészen másként alakult volna a tibeti buddhizmus története. Közéjük tartozik Maitrīpa...
Az Öt Erkölcsi Fogadalom – A Buddhista Élet Alapja
Samatha medtáció
Samatha az indiai buddhista hagyományban
Mahákála és a tibeti Dharma-védelmezők világa
A belátásmeditáció (vipasszaná) gyakorlása
A belátásmeditáció (vipasszaná) gyakorlásának egyik legfontosabb alapja annak megértése, hogy mi a különbség a koncentráció és a tudatos jelenlét között. Ez a különbség határozza meg, hogy a gyakorló a nyugalom (samatha) vagy a belátás (vipasszaná) útján halad-e.










